Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Apostag

 Helynevek

Apostag községből, Pest Pilis és Solt t. e. vármegyék Solti Járásából.

Apostag községe fekszik Pest Pilis és Solt t. e. megyék Solti járásában - a' Duna balpartján, mellytöl a helység 260-300 ölnyi távolságra terül el, és pedig Duna-Vecse mvárosnak észak-keleti - Duna Egyháza községnek dél-nyugotti közel szomszédságában; - határos ezen helyek határain kívül, még Solt mvárossa és Máriaháza s Csanád puszták határaival.

2k számra: A községnek neve előfordul N(agy) Apostag elnevezése alatt is, de az egyszerű „Apostag" bir csak helybeli elterjedéssel, s ezen elnevezés alatt ismeretes ország szerte.

3k számra: A XVIIk század második felében helységünk neve "Apostol" volt, kitűnik ez néhai óvári és szent miklósi báró Pongrácz György váczi püspök értesitvényéböl (: informatio :) mellyben elö soroltatván a' Váczi megyének azon helyei, hol nem katholikusok birnak egyházat, és Katholikus lelkészségek nincsenek. "Apostol calv" - mi annyit jelent hogy 1675ben helységünkben kizárólag csak hely. hitv. lelkészség virágzott. Illy elnevezése helységünknek -csak hogy többes számban t. i. Apostolok, meg jelen a század elején is -legalább Mendi Lipót patentalis Katona 1803ból való nyomtatott ivén íratott helységünk.

4k számra: A község mikor említtetik legkorábban? Hihetőleg Szt. István király idejében, mert történelmileg be van bizonyítva, hogy nevezett királyunk a' Szt. Vazulrendü görög apáczák számára 1025ben a Veszprémvölgyi kolostort építtetvén, ugyan ezen szerzetes nőknek adományozta Apostagot; - adomány levele eredetileg görögül volt fogalmazva, azt később Kálmán király parancsára Simon pécsi püspök latinra fordította - melly Pray Gyggy egyik munkájában olvasható (: de ezen munka kéznél nem lévén - a hely meg nem nevezhető :) Hanem annyi bizonyos, hogy azon okmányban helységünk neve elő jő, -külömben hogy tudhatták volna az említett apáczák mi illeti őket, mit és mennyit adományozott nekik Szt. István? Fessler és Horváth Mihály történet íróink 1318ban tesznek említést Apostagról, ekkor ugyanis a magyarhoni püspökök - az egy Váczi kivételével — mert ez idö szerint a püspöki szék üres volt — Apostagon gyűltek össze, tanácskozni. Ugy látjuk hogy Apostag akkor, nem igénytelen falu, hanem tekintélyes város volt.1

5k számra: Honnan népesítetett? Minthogy a régibb okmányok ha léteztek is ülyenek, részint hanyagság miatt, az a' községet meg látogatott tüz veszélyek folytán elenyéztek, s erre a legvénebb lakosok sem emlékeznek -meghatározni s határozottan állítani nem lehet. Az újabb időben tömeges bejövetelek nem történtek, az egyes családok altali szaporodása a községnek felette külön nemű helyekről történik, leg inkább észre vehető a Rom. Cath. egyháznál.2

Apostagon jelenben három keresztyén egyház állván fenn mind háromnak külön temploma van és iskolája.

1ör Az Ágost. hitv. egyház, mellynek tagjai legszámosabbak és az 1857k évi összeírás szerint 1123.ra tétetnek. Ezek magyar nyelven csak ugy beszélnek mint a tót nyelven, az isteni tiszteletre is egy héten a magyart más héten a' tótot használván.

2or A helv. hitvallásnak egyháza: ennek tagjai 569 számot tesznek és magyar nyelven beszélnek.

3or A Rom. Cath. Egyház tagjai az előbbieknél kevesebb és csak 487 számai vagynak, azok a' magyar nyelv mellett mintegy, egynegyed részben tótul beszélnek s ez utóbbiak között vannak számosb családok, kik mint felső megyei drótos tótok telepedtek itt meg, smég e máig is ezen kereset módot folytatják. Zsidóknak is van sinagógájok és iskolájok számok szinte a fennti össze irás szerint 460. - ezek a zsidó és német nyelven kívül, a magyart kedvellik legjobban és használják a néppel való érintkezés alkalmakkor.

6k számra: Mit lehet tudni köztudomásból sat,:? Ifj. Réső Ensel Sándor úr "Helynevek magyarázója" czimü munkájának első füzetében vad - Jankovics Miklós úr után indulva helységünk nevét görögből származtatja: t. i. e két szóból "Apostolon hagion" (: szent apostolok :) és csak ugyan a felhozott görög szavak meglehetössen kiállítják falunk nevét = "Apostag' Falunk nevét vette templomtól, melly a 12 apostolok tiszteletére volt emelve, - nevezett szerző szerint VI-VIIk. századbeli építkezés lehetett - a monda szerint ott állt, hol jelenleg a helv. hitv. egyháza áll, és századunk elején lerontatott (: de bizonyos, hitelt érdemlő adatokra szert tenni már nem lehetett :). Ha igaz hogy ezen templom vagy inkább kápolna, már VI vagy VIIk században épült, akkor a templom létezése híveket, lakosokat feltételezvén, bizonyos hogy helységünk már a' Magyarok bejövetele előtt létezett.3

Mindezt azonban mély homály borítja, - s itt a haj dánnak nyomba igazító okmányait fel lelni nem lehet, mert mint már mondatott nem csak hanyagság hanem a több ízben romboló tűz vész is ezeket kegyetlenül dézmálta 's végkép megsemmisítette.

(: A 3. 4. és 6. sz. a megjegyzéseket Tisztelendő Bednár Jósef jelenlegi Plébános úr szives közleményei nyomán sikerült ide iktatni :)

7k számra: A község határában előforduló topographiai nevek e következendök: Dűllök: Felső duna melleki, Lomberi, Laposi, Sirháti, Papréti, Hegyháti, öreg Sákori, Sákor fokai, Csonka eri, Morgomái, Szöllők aljai, Tabányi, Döghalmi, Pintér, Temetői, Kenderes (: vagy Kertek aljai :) Füleszéki, Füleszéki Mocsár, Kakaseri, Telek, Ökörjárás, Cseri, Hegyekközi, Hosszú, Felső cseri, Kis Kovacsos, Szabad (: Szabadszállási út vezetvén erre :) Malom eri, Kopahalmi, Öreg Kovacsos, Büki, öreg Temető, Gyöngyvirági (: erdő :) Rév, Sziget.

A község határában van: 2815 hold 762 n-ö szántó föld 1972 h. 893 n-ö rét és kert, 130 h. 175 n-ö szöllők, 1023 h. 893 n-ö legelők, 441 h. 949 n-ö Erdők 263 h. 1025 n-ö Nádas, 784 n-ö haszontalan. Ebből a lakosok terein van 41 3/8 volt úrbéri telket tevő föld - találtatik itt 177 volt úrbéri zsellér, kik a legelő illetőséghez igényt tartanak, továbbá vannak 5 szabadosok, és taksás zsellérek. A többi része a határnak a közbirtokosság által birtokoltatik — az úrbéri rendezés és legelő elkülönözés még nem lépett életbe - ebbéli itélet minden perczben váratva.

Veszedelme a' határnak azt itt csaknem semmi ellent álló parttal és gáttal ellátott, sigy nem korlátolt Duna — melly gyakori ki öntéseivel nevzetes és sokszor igen érezhető károkat okoz.

Sajátságos az is hogy a' község ebben a' században - már kétszer, nevezetessen: 1826 és 1862k évben tetemes tüz veszély által látogattatván meg, etekintetben is sokat szenvedett - első alkalommal az Agost, hitvall. Evang. temploma, pap lakja, és iskola épületei zinte leégtek - valamint a Zsidók sinagógája is.

Végtére találtatik a' határban, a belső 20 egynéhány korcsmakon kívül 3 külső csárda is, mellyek 1-eje a füleszéki, 2k a gyöngyvirági, és a 3k a duna melletti Rózsa csárda, melly utóbbi leg inkább a' szomszéd Duna Egyháza község által kompokon fenntartott - dunán általi-révközlekedés kedvéért épitetett, ezen rév helyiséért a Da Egyháza községe jelenleg 42 fkát o. é. part pénzt fizet az Apostagi Közbirtokosságnak.

Kelt Apostagon4 1864 évi Január hó 28án

Jegyzette:

Németh János m. k.

Sárkány Károly

Bíró.

Jegyző

 

 

* * *

1.    Apostag első okleveles említése 1217. (Krit. jegyz. I. 111.) Város voltára nincs adatunk.

2.    Apostag 1546-ban puszta, 1559-ben elég népes település, a későbbi török összeírásokban nem szerepel. (Káldy 42., 329. sz.) Ennek ellenére 1647-1683 között 0,5 portás falu, 1686-ban puszta, 1690-ben lakott helység, 1691-ben megint lakatlan, 1695-ben 0,12 portás, 1696-ban 17, 1699-ben 13, 1701-ben 33, 1703-ban 48 adófizető családfője van (Kosáry 19, III. táblázat), 1715-ben 19 adófizető családfője van, 1720-ig 8 család érkezett Nógrád megyéből, 1728-bnij 40 adófizető családfő él itt. (Petróci 142.)

3.    Neve talán elhomályosult összetétel a régi magyar Apos (Opos) személynévből és utótagjában az egy darabban lévő szántóföld értelmű tagból. (Kiss 58.) Semmilyen bizonyíték nincsa arra, hogy a 896-os magyar honfoglalás előtt település lett volna ezen a néve, ez teljesen valószínűtlen.

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Bacs_kiskun_megye/pages/Pest_pilis_solt/004_pest_pilis_solt_1_29.htm