Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


APOSTAG - AMI A VILÁGHÁLÓN FÖLLELHETŐ

2013.12.08

 APOSTAG. Magyar, és tót falu Pest Vármegyében, birtokosa Fáy Uraság, ’s több nemesek, lakosai katolikusok, ’s Plébániája is van, evangelikusok, és reformátusok, fekszik a’ Sólti kerûletben, kies térségen, nem meszsze a’ Dunatól. Széless mezõsége van, de a’ vízáradások ártalmára vagynak, szõlei ollyanok, mint Akasztó helységének, nádassa elég, Duna folyása körûl, szántó földgyei termékenyek; de réttyeit el szokta önteni a’ víz, és töltésekkel kell határját oltalmazni, második Osztálybéli.

Vályi András: Magyar országnak leírása (1796-98)

 

 

Apostag, magyar falu, Pest vármegyében, igen lapályos, róna vidéken, a Duna mentiben, Szabadszálláshoz öt órányira. Lakja 1956 lakos, kik közt 236 r. kath., 946 ágostai, 453 reform., 321 zsidó, s mindenik felekezetnek helyben van imaháza. Határa 5263 hold, mellybõl szántóföld 2138 4/8 hold, rét 1023 4/8 h., legelõ 575 h., szõlõ 380 h., erdõ 616 h., tó és vizállás 530 hold. Ebbõl urbéri szántó és rét 1470 4/8 hold és 380 kapa szõlõ; majorsági szántó és kaszálló 1680 4/8 hold. Földje részint homokos, részint fekete, részint szikes és vizállásos; általában termékeny s legjobban megtermi a rozsot és kukoriczát. Szarvasmarhára a határ igen alkalmas, mellyet a Duna nedvesit. Vannak itt még Sákori, Füleszi, Malom és Kakaseri és Papréti tavak, mellyek közül a Sákor több helyeken mocsáros is. A Duna partján Várdomb nevû kis hegy vagyon, és 14 dunamalom. Nevezetes Apostag a benne találtató 18 mészárszékrõl és sok juhok levágása és olcsó hús áráról, valamint benne létezõ 32 csapszékérõl és olcsó borairól. Birtokosok: Báró Dillon Karolina és Sarlotta, Milesz József özvegye, Bauer Ferencsics József, Volarics Ferencz, József, Teréz, Klára, László, Klára, Juliánna, Füstös Béni neje, Tahy János árvái, Mérey László, Volhard Wilhelm özv. Becsky Anna, Szeles Lajos, Erdõs Mihály, Szilassy-család.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (1840 k.)

 

Apostag, magyar nagyközség a Duna mellett, 502 házzal és 2220 lakossal, kik között az evangélikusok vannak legtöbben. Van postája, távírója, távbeszélője és vasúti állomása. Volt hajóállomása is, de ez néhány év előtt megszünt. A község a XIII. században már fönnállott. 1318-ban az itteni egyházba hívta egybe a kalocsai érsek az érseki tartomány püspökeit és Benedek erdélyi püspök útján az erdélyi klérust, hogy a Róbert Károly király által Szent Iván hó nyolczadára, Rákos mezejére egybehívott országgyűlésen tárgyalás alá kerülő ügyeket előzőleg megbeszéljék. Ez a templom 1629-ben a reformátusok birtokába került, majd 1805-ben lebontották és régi falai meghagyásával újra építették. A hajdani kath. templom omladékai között görög fölíratú régi követ találtak. A török hódoltság alatt a helység nagyon elszegényedett. Az 1690. évi összeírás szerint csak 4 lakosa volt. 1691-ben nem rótták meg adóval. 1695-ben csak egynyolczad portával rótták meg. A XVIII. század elején tótokat telepítettek ide, a kik nagyrészt az evangélikus hitet követték. 1730-ban már fennállott az egyházuk, hova a kískőrösiek is eljártak úrvacsorára, miután vallásgyakorlatuktól eltiltották őket. A katholikus egyház a török hódoltság alatt megszünt; az itteni katholikus híveket Pereghez csatolták leányegyházképen. A plebániát 1766-ban újból szervezték és ez időtől kezdve az anyakönyvek is megvannak. A református egyház egész 1629-ig tudja itteni lelkészeinek a névsorát felvinni. Ez az egyház a török hódoltság után sem szünt meg s a mostani lakosok közül a reformátusok tekinthetők a helység egykori lakosai ivadékainak. A XVIII. század elején a Paksy család révén a Tahyak örökölték. Az 1754. évi nemesi összeírás szerint Zlinszky István volt itt birtokos. a XVIII. század elején lutheránusok települtek a helységbe. Templomuk 1715-ben épült, a római katholikus templom pedig 1776-ban. Az izraeliták imaházukat 1768-ban emelték. A XVIII. században és a XIX. század első felében sok csapás érte a helységet. 1768-ban és az 1836, 1853, 1862-ik években nagy árvizek pusztítottak itt. 1825 április 27-én a helység háromnegyed része a lángok martaléka lett. A XIX. század első felében Szilassy László, Csepreghy Károly, továbbá a Szepessy,Daróczy, Erdős és Fáy családok, majd a Csepreghyek után báró Dillon Karolin, Milesz József, a Lovákyak, Patayak, Volarichok, Szilassy Francziska és Szeless Lajos voltak a földesurai és legutóbbi nagyobb birtokosai. Idővel ezeket a birtokokat mind eladták s jelenleg csak a Volarichoknak és a Hetényieknek van itt nagyobb birtokuk. A község határában azelőtt egy gyűrű-alakú rom volt látható, melyet a nép Várhátnak nevezett. Mikor 1892-ben a védtöltést ásták, ezt is széthordták. A határban őskori leleteket is találtak, melyeknek egy része a Nemzeti Múzeumba került. Van itt hajójavító gyár, takarékpénztár, községi hitelszövetkezet, két temetkezési egylet, nőegylet, kaszinó és polgári olvasókör.

Borovszky Samu:Magyarország vármegyéi és városai

 

 

Apostag

1. nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyének solti felső járásában. (1891) 2292 magyarajku lakossal, lapályos rónavidéken, a Duna mellett. Van benne: takarékpénztár, kaszinó, gőzhajózási állomás, posta s táviró; környékén több kiszáradt tó van.

(Pallas nagy lexikona)

 

 

Apostag rövid története:

(Klajkó Leonóra - Valaczka András: Apostag. Apostag, 1990. )

A település több mint ezer éve lakott. Erre utalnak a község ősi temploma /rotunda/ létezését igazoló feljegyzések és kutatások, valamint a vaskorból származó jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött hólyagos karperec és a Megyei Múzeumban őrzött leletek is.

Az első írásos emlék 1217-ből való.

A település a nevét feltehetően a tizenkét szögletü körtemplom jellegű ősi templomról kapta, amelyben megtalálható volt a 12 apostol szobra. A templom 1000 előtt épült bizánci stílusban. A honfoglalás után a terület Árpád fia Üllő birtokában volt. A település lakói életét máig a Duna folyam határozta meg, ami megélhetést (vizimalom, halászat, révészkedés), szórakozást, pihenést időnként veszélyt jelentett az itt élőknek.

Az árvizek nagy pusztítást végeztek itt, (különösen az 1941 februárjában az Apostag közelében gátszakadást okozó dunai jeges árvíz,) amikor 1892-ben védőtöltést építettek, hogy erősebb legyen a gát, széthordták az avar korból származó kör alakú Várhátat is. Az egykor itt állt katolikus templomban 1318-ban nevezetes tanácskozás folyt: az ősi templom adott helyet a királlyal (Károly Róbert) szemben szervezkedő főpapság tanácskozásának. A török megszállás következtében a község 1686-ban lakatlanná vált. 1695-ben kezdett újra benépesülni a település.

A Rákóczi szabadságharcban, majd az 1848-as szabadságharcban aktívan részt vettek az apostagiak és becsülettel szolgálták a hazát.

A zsidó temetőben 1650-ből va1ó sírkövet találtak, ez bizonyítja, hogy a hitközség már ekkor fennállt. Az első zsidó családok Cseh- és Morvaországból, valamint Ausztriából vándoroltak be. Az apostagi zsidóság száma a XVIII. század végétől folyamatosan nőtt, 1841-ben a falu lakosságának 22 százalékát tették ki. Miután az 1768-ban emelt barokk zsinagóga (Iskola u. 3.) 1820-ban leégett, az épületet teljesen felújították. A klasszicista homlokzatú késő barokk műemlék épület külseje híven őrzi eredeti alakját. A zsinagóga külseje egyszerű, de belül annál szebb. A szószék köré csoportosított, pillérekre támaszkodó kilencosztatú teret lengyelországi mesterek készítették a XVI. században. A tér másik kiemelt pontja a Jeruzsálem felé néző keleti falon kialakított Áron-fülke, amelyben a Tórát őrizték. A boltozati mezőket keretező stukkók, a falfestések, az oszlopok formálása a klasszicizáló késő barokk ízlést tükrözik. A Mi Európánkért-díjat az 1989-es felújítása után kapta meg. A zsinagógával szemben szinte érintetlen állapotban található a zsidótemető. A Magyarországon létező mintegy 150 zsinagóga közül mindössze 30 áll műemléki védelem alatt, közöttük van az Európa Nostra-díjas apostagi.
Az épületben kultúrcentrumot, könyvtárat, Nagy Lajos emlékszobát alakítottak ki. Megőrizték az eredeti belső architektúrát, a háromajtós, csehsüvegboltozatot, a karzatot, a belső díszítés egy részét.

 

A gyula bizánci látogatása idején Theophülaktosz pátriárka (933-956) egy Hierotheosz nevű szerzetes személyében felszentelte Magyarország első püspökét. Hierotheosz, szerzetesek kíséretében, a gyulával érkezett hazánkba. Székhelye feltehetően a gyula birtokán, Marosváron, a későbbi Csanádon (ma: Cenadu Vechi) volt. Hierotheosz és munkatársai a térítést a vezető emberek között kezdték meg. Az ő udvarhelyeiken épültek (Kis-Zombor, Apostag, Marosvár, Pécs, Titel, Szeged stb.) az első templomok és kápolnák, a X. században különösen kedvelt görög szentek tiszteletére. Valószínű, hogy a görög keresztény Bulcsu karcha sem maradt ki a templomépítők sorából. A bizánci hittérítők megkezdték a nép megtérítését is. Néhány év alatt az országnak szinte egész területére eljutottak. Munkásságuk eredményeképpen a vezérek és a nép egy része megkeresztelkedett.

Dr. Pirigyi István:A görög katolikus magyarság...

Az Apostagi Evangélikus Egyházközség rövid története

Apostagon az evangélikus gyülekezet a Dunaegyházival szinte egyidőben jött létre. Az első feljegyzés 1715-ből származik. Akkor egy Kajali Zsuzsanna nevű földbirtokos asszony kéri egy levélben az Apostagi "Evangelika Ecclesia" részére a lelkészválasztás engedélyezését. A következő adat 1722-ből származik, amikor is Daróczy Borbála (szintén birtokos) apostagra hívta Valentinyi Illés cinkotai lelkészt. Valentinyi azonban csak rövid ideig volt Apostagon, utána csak 1763-tól ismert a lelkészek neve és szolgálati ideje. Az első templom már az 1700-as évek elején állhatott, amely 1786-ban leégett. A második templom 1809-ben szintén leégett. Erről a templomról azt tudjuk, hogy a tájolása észak-déli volt, a mennyezete stukatúros kiképzésű. Valószínűleg kicsi volt a gyülekezetnek, ezért az 1820-as évek elején megnagyobbították, tornyot építettek. Sajnos 1825-ben ez a templom is leégett. A mai templomot 1828-ban, a szentháromság utáni 21. vasárnapon szentelték fel. 1854-ben orgonát, 1856-ban a két harangot és toronyórát vásároltak. 1870-ben újabb harangot került a toronyba. Apostag evangélikussága eredetileg ugyanúgy szlovák ajkú volt mint a szomszédos Dunaegyházáé. Mivel azonban itt nem alkottak homogén tömböt, így anyanyelvüket az 1800-as évek közepére elveszítették, az utolsó szlovák nyelvű istentiszteletet 1872-ben tartották.

Az apostagi gyülekezet lelkészeinek névsora:

Valentinyi Illés 1722

Kováts Pál 1763-1771

Kováts János 1771-1790

Zelenka Pál 1791-1800

Jeszenszky István 1800-1815

Mumhardt Dániel 1815-1831

Hraskó György helyettes 1831

Suhajda Lajos 1832-1835

Blásy Lajos 1835-1837

Válka János 1837-1839 helyettes (Dunaegyháza lelkésze)

Michalkó János 1839-1866

Urbánszky János 1866-1872

Nyácsik Endre és Achim András segédlelkészek 1870-1872 (Urbánszky beteg)

Szirotka Gusztáv 1873-1909

Bakay Péter 1910-1953 főesperes

Hernády Nándor 1953-1981

Szabó István 1980-1981 helyettes (Dunaegyháza)

Verrasztó Sándor 1982-1988

Szabó István 1988-1992 helyettes (Dunaegyháza)

Dr Rafael József 1992-1993

Mónus László 1994-1995 (Dunaegyháza)

Bácsi János 1996-

Bácsiné Vilmos Andrea 1996-

1997-ben a gyülekezet társult Dunaegyházával.

Apostagon egészen az 1960-as évekig az egyházak között evangélikus gyülekezet volt messze a legerősebb, ezt bizonyítja a templom mérete is (akkora, mint a katolikus és református templom együttvéve). A községben jelen volt a négy történelmi egyház (1944-ig jelentős volt a zsidóság számaránya is), de a gazdaságilag legerősebb réteg túlnyomó része evangélikus volt. Később ez okozta a gyülekezet igen jelentős megfogyatkozását. A jómódú gazdáknak lehetőségük volt gyermekeik taníttatására, akik már nem kerültek vissza a faluba. Ez volt az első jelentősebb létszámcsökkenés, de ez lassan kezdett csak érződni.

Az 50-es években nagy részüket kuláknak minősítették, földjüket elvették, gazdaságilag ellehetetlenítették így azok elköltöztek. A későbbiekben sok fiatalt vonzott a Duna másik oldalán néhány kilométerre lévő Dunaújváros is. Ez a folyamat oda vezetett, hogy az utóbbi 50 évben elveszett a gyülekezet 80%-a.

Az 1715ös összeírás:

Apostagh, Apostag, Apostag, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Kiskun

Adózók neve: Stephanus Turi; Stephanus Antal; Georgius Bodor; Joannes Fotey; Joannes Hagyma; Joannes Keresztes; Gregorius Laszlo; Stephanus Kis; Franciscus Takacs; Paulus Harsogo; Stephanus Szucs; Joannes Agardy; Georgius Gazdag; Stephanus Szalay; Joannes Járo; Joannes Gozon; Joannes Farkas; Stephanus Toth; Michael Bedő; Martinus Toth; Joannes Dér; Joannes Hajas; Laurentius Kovacs; Gregorius Szűcs; Martinus Agardi; Andreas Vedres; Gregorius Kara; Joannes Kara; Joannes Nagy; Joannes Trencsényi; Nicolaus Lazobnik

Apostag

RadixIndex adatbázisokban a településen elõforduló vezetéknevek és az elõfordulások száma látható a listán.


Abai (1), Agárdi (1), Ágoston (1), Akócs (1), Áldori (1), Andrássi (1), Andrássy (1), Aszódi (1), Babucsik (1), Balázs (1), Balog (3), Balogh (2), Basch (1), Benda (2), Bertalan (1), Bicz (1), Bócz (2), Bolemányi (2), Bolvári (1), Boncz (1), Busch (1), Csabon (1), Császár (1), Csömöri (1), Csorba (8), Danda (1), Deák (5), Deutsch (4), Dhur (1), Dvorniczki (1), Dvornyiczky (1), Eitzenberger (1), Engyel (1), Erdélyi (1), Farkas (5), Fleischer (4), Fövényi (1), Gajdi (1), Ganzl (1), Gergényi (1), Gerõ (1), Gölöncsér (1), Griesz (1), Gróf (5), Gruber (1), Gubacsi (1), Gyurcsó (1), Hackstock (1), Hajnáczky (1), Halbrohr (5), Halbróm (1), Halmi (1), Hegedûs (1), Heindl (1), Heisler (1), Hemela (1), Herman (1), Hetényi (2), Hirschli (1), Hoos (1), Horváth (2), Höss (1), Hótzky (1), Hulló (2), Huszik (1), Iby (1), Iró (1), Jäger (1), Jancsovics (1), Juhász (3), Kara (2), Kelha (2), Kercsula (1), Kirner (1), Kiss (3), Klementisz (1), Kocsis (1), Kõhegyi (6), Komáromi (1), Kopa (2), Kovách (1), Kovács (1), Kranczly (1), Kwerli (1), Labády (1), Labady (1), Ladányi (1), Lax (1), Lódor (1), Lövinger (1), Lusztig (1), Mácsai (1), Medgyko (1), Meisel (1), Mészáros (1), Mezei (1), Micsinai (1), Miklán (1), Molnár (1), Müller (1), Nagy (5), Nyerges (1), Nyiry (1), Ösztöke (1), Paczona (2), Pálfi (1), Paulik (7), Pecznik (1), Práczky (1), Rajos (4), Raszik (1), Rotter (1), Rupa (2), Sághy (1), Sági (1), Scheibl (1), Schvarcz (1), Sebestyén (1), Sefõ (1), Simon (1), Sörös (1), Sparing (1), Sramo (1), Starkbauer (1), Starkpauer (1), Stefek (1), Sümegi (4), Szabados (2), Szabó (3), Szaicz (1), Szegõ (2), Székelyi (2), Szekulesz (1), Szklenár (3), Szklinár (1), Szlupka (1), Szöllõsi (1), Szöllõsy (1), Szomor (1), Szondi (1), Szõnyi (1), Szotyka (1), Sztupka (1), Szûcs (2), Szuhánszki (2), Szuhánszky (1), Tábor (1), Takács (2), Takáts (1), Tóth (5), Trencsényi (1), Turcsá (1), Turnai (1), Turnai-Herpai (1), Váczi (1), Valaczka (1), Valaczkai (1), Valentini (1), Varga (1), Vimmer (1), Vinczellér (1), Vitéz (1), Vödrös (1), Volarich (1), Weisz (3), Werkner (1), Zathureczky (1), Zbniszki (1), Züszman (1). 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Viagra Prix Pfizer En Paris EllGemn

(Ellcert, 2019.11.07 22:34)

Noprescriptiondrugs Prezzo Cialis 4 Compresse Commander Misoprostol <a href=http://catabs.com>priligy plus viagra</a> Priligy Costo Filtre Baclofen Levitra Pastiglie

Propecia Laboratorio MatPlergo

(MatPlergo, 2018.07.06 19:30)

Viagra Abnehmen <a href=http://cialicheap.com>canadian pharmacy cialis</a> Online Pharm Buying Amoxicillin Clomid From Canada