Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


DUNAEGYHÁZA – AMI A VILÁGHÁLÓN FÖLLELHETŐ

2013.12.08

 DUNAEGYHÁZA – AMI A VILÁGHÁLÓN FÖLLELHETŐ

EGYHÁZA. Tót egyháza. Elegyes falu Pest Vármegyében, földes Ura Báró Rudnyánszky Uraság, lakosai reformátusok, fekszik a’ Duna mellett Sóltól fél mértföldnyire, határja meglehetõs termékenységû.

Vályi András: Magyar országnak leírása (1796-98)

 

Egyháza (Duna), tót falu, Pest-Solt vmgyében, a Duna bal mellékén, dombos helyen, Soszut. p. Solthoz 1/2 órányira, s szinte annyi távolságra Duna-Földvártól. Lakja 2083 ágostai, 12 k., 10 ref. Van itt evang. anyaegyház, magyar és tót tanoda. E helység 149 évvel telepittetett ide, s mint szerzõdéses hely urbérisége nincsen, hanem pest-solt megyei határában bir 180 hold szõlõt, és 1320 hold legelõt; erdeje nincs. Fejér vgyében pedig tul a Dunán Kis-Apostag pusztán bir mintegy 800 hold szántóföldet. Majorsági birtok Egyházán soha nem volt. Egyébiránt Kis-Apostag pusztának 1/3 részét, ugy az egyházi határ harmadát is a község örökösen megvette földesuraitól, kik a Paksy leány-ágon következõk: özv. Csapó Dánielnõ assz., gr. Festetics Tassziló, Thuróczy József örök., b. Rudnyánszky család, Nedeczky Ferencz, Márjássy Ödön, Csaba Antal, Tahy család, Mérey Sándor, b. Montbach Károly, Becsky Anna és a helység maga.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (1840-es évek)

 

Dunaegyháza története: A falu határában két részlegesen feltárt és egy feltáratlan avar kori temető bizonyítja, hogy már akkor is lakott hely volt. A Duna túlpartján állt a római Intercisa vára, és minden bizonnyal itt volt a vízi átkelőhely.

Az első írásos emlék a településről 1217-ből származik. Ekkor Tolvoy néven említették, nagy valószínűséggel a környék nádasaiban megbújó zsiványok miatt.

A település neve - középkori templomos helyre utaló - Egiházi alakban egy 1560-ban kelt adománylevélben bukkan fel először.

A török időkig mindössze néhány százan lakták a települést. A török hódoltság alatt elnéptelenedett a falu. A betelepítés evangélikus vallású szlovákokkal 1701 és 1714 közé esik.
Zömében a felvidéki Nyitra, Árva, Zólyom, Hont vármegyéből érkeztek ide az új telepesek. Már 1715-ben iskolát építettek, sőt az első, nádfedeles evangélikus templom helyett 1775-ben újat építettek – kőből, a tornyot pedig 45 évvel később tették rá. A templom érdekessége a tizenegy négyzetméteres oltárkép, Thán Mór, Jézus a Getsemáne-kertben című festménye, mely 1867-ben készült.

Az ideköltözött pár család az 1700-as évek végére már közel ezer fős faluvá nőtte ki magát.

A Duna előtag az 1800-as évek közepétől található meg Egyháza említésekor.

A Haladás Mezőgazdasági Rt. 1999-ben alakult. Elődje a Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet viszont negyven évvel korábban, 1959-ben. A ma is kiválóan működő mezőgazdasági üzem, legnagyobb és egyik legfontosabb munkahelyteremtő hely a községben, mert száztíz embernek biztosít munkát. A dolgozók jelentős része egyben részvényes is.

Tóth-Szöllős Mihály: Dunaegyháza község története. Dunaegyháza, 1968.

 

A Dunaegyházi Evangélikus Egyházközség történeteDunaegyházán az evangélikus gyülekezet megalakulása szorosan összefonódik a falu újbóli benépesülésével, mondhatnánk úgy is hogy újjáalakulásával.

Az 1600-as évek végén a török uralom alóli felszabadító háborúk idején Egyháza és csaknem az egész járás teljesen elnéptelenedett. A Duna közelsége miatt a hagyományosan a folyó mentén felvonuló hadseregek nyomán 1686-ban Egyháza község is pusztává vált, a lakók vagy meghaltak, vagy más vidékre költöztek. Az 1690-es, majd az 1695-ös megyei összeírás az elhagyott helyek között említi a falut.

A falu újratelepítése 1701-1715. évek közé esik. Maga Egyháza mint földbirtok a sok ágra szakadt Paksy család örököseinek a tulajdonában volt. Az akkori viszonyok között az alföldi birtokosoknak az volt az érdekük, hogy minél hamarabb betelepítsék birtokaikat. Ennek érdekében sok olyan engedményt tettek a letelepíteni szándékozott parasztság irányában, amelyek az ország más részein elképzelhetetlenek voltak.

Az egyik ilyen engedmény a jobbágyság elengedése, a másik a szabad vallásgyakorlás. Az ide költöző népesség közjogilag nem jobbágynak, hanem zsellérnek számított. A földesurakkal szabályos szerződéseket kötöttek, a földért cenzust (földbért) fizettek. Úriszék nem volt, életüket saját maguk irányíthatták,a vármegye csak nagyon ritkán avatkozott be a közösség életébe.

Egyháza területe egy idő után, a népesség növekedésével szűknek bizonyult az itt élők számára. Mivel keleti irányban nem tudtak terjeszkedni, ezért a Duna másik oldalán kerestek maguknak földet. 1743-tól kezdve Kisapostag pusztán kezdtek letelepedni, s az ottani földeket művelni. 1770-ben Egyháza határa Pest megyében 1743 hold, a Dunán túl 1800 hold . Kisapostagot sok évnyi pereskedés után sikerült megtartaniuk, csak később vált önálló községgé és egyházközséggé.

A másik engedmény a földesúri családok részéről a szabad vallásgyakorlás joga. Az alföldre települő szlovákság sok esetben eleve csak annak feltételével volt hajlandó új lakhelyére indulni, ha evangélikus hitét szabadon gyakorolhatta.

A falu lakossága ekkortól kezdve szlovák származású. A szlovákok azonban nem egyszerre és egy tömegben érkeztek. A betelepülők öt felvidéki megyéből: Árvából, Nyitrából, Nógrádból, Zólyomból és Hont vármegyékből érkeztek több hullámban. Sajnos az első anyakönyvek az 1800-as évek folyamán elvesztek, így nehéz pontosan meghatározni a származási helyeket. Érdekes adalék a kor ismeretéhez, hogy még az 1700-as évek közepén is a felvidékről, esetenként több száz kilóméteres távolságról hoztak feleségeket az egyházi férfiak. Ezt az 1734-től vezetett anyakönyvekből lehet pontosan megállapítani.

A Dunaegyházi Evangélikus Egyházközség 1715-ben már működő gyülekezet. Ekkor épült az első templom, iskolájuk és tanítójuk van, ami arra utal, hogy az alapítás már korábban megtörtént.

Dunaegyházán 1715-től kezdve mindig volt evangélikus lelkész, abban az időben is, amikor a megyében másutt ezt nem engedték meg. Így történhetett meg, hogy 1730-tól több mint 50 évig Kiskőrösről ide jártak vasárnaponként istentiszteletre.

Az itt szolgáló lelkészek névsora:

Frőlich Mihály 1715-1734

Matthai György 1734-1741

Sztanovszky János 1741-1749

Tessaris János 1749-1768

Hajnóczy Sámuel 1768-1795 a templomépítő lelkész

Nerodili Mátyás 1795-1798

Leska István 1798-1810 (előtte prágai szuperintendens)

Kalivoda András 1811(A Dunába fulladt.)

Sárkány Sámuel 1811-1836

Válka János 1836-1871

Margócsy Kálmán 1871-1913

Schultz Aladár 1913-1922

Bakay Zoltán 1922-1957

Tóth-Szöllős Mihály 1957-1972

Szabó István 1972-1995

Mónus László 1995-1996

Bácsi János 1996-

Bácsiné Vilmos Andrea 1996-

A lelkészek között ki kell emelni Hajnóczy Sámuel és Sárkány Sámuel nevét. Hajnóczy Sámuel lelkész szolgálata alatt épült a mai templom épülete 1774-75-ben. 1775 ádvent második vasárnapján került felszentelésre, akkor tartották benne az első istentiszteletet.

Sárkány Sámuel építette 1820-ban a templomtornyot és ekkor vásároltak harangot, 1825-ben toronyórát.

Mint korábban említésre került, 1715-től kezdve iskolája is volt a gyülekezetnek egészen 1937-ig.

A tanítók névsora:

Benedikty Izrael 1715-től. 1749-ben halt meg.

Kromp N.

id. Piskatoris György 1769-ben halt meg, 13 évig töltötte be hivatalát.

Ifj. Piskatoris György 1792-ben halt meg, 23 évig töltötte be hivatalát.

Péchy (Pécsi) Dániel 1798-ban halt meg, 26 évig töltötte be hivatalát.

Klementisz Sámuel 1798-1854-ig tanított, dunaegyházi születésű, Hajnóczy Sámuel lelkész nevelt fia.

Podhradszky György 1855-1902

Szlobodnyik János 1857-1889

Szeitlében Lajos 1908-1923

Ondrejovits Pál 1885-1922

Hősz András 1913-1949

Rohony Gábor 1922

Paukó József 1923

Molnár Márton 1922-1946

Keipel Jakab 1922-1925

Ravasz Gizella 1925

Varju Elek 1925-1958

Néhány adat a gyülekezet épületeiről, amelyeket Margócsy Kálmán lelkész ó-cseh nyelven írt feljegyzéseiből ismerhetünk.

1775-ben épült a templom, 1785-ben új orgonát hozattak. (Ez azt engedi feltételezni, hogy a gyülekezetnek már előtte is volt orgonája. Eszerint a jelenlegi orgona a harmadik Dunaegyházán.) 1800-ban új parókiát építettek, a jelenlegi 1839-ben épült.1820-ban tornyot építettek, 656 aranyért harangot vettek bele. 1825-ben 498 aranyért vettek toronyórát, ebben az évben bevezették a magyar nyelvű istentiszteleteket is. 1827-ben épült a sekrestye, 1830-ban szintén. 1879-ben 1600 aranyért új orgonát vettek, amelyet pünkösd első vasárnapján szenteltek fel. 1889-ben vásárolták a harmadik iskolát.

Az első világháború idején két harangot elkoboztak, helyettük 1923-ban vásároltak újakat ( a kicsi és nagy harangot), pünkösd második napján szentelték fel őket.

1937-ben az egyház az anyagi terhek növekedése miatt lemondott iskola-fenntartói jogáról.

A második világháború folyamán több sérülés érte a templomot, amelyet a háború befejezése után nem kis erőfeszítések árán kijavítottak. A templombelső a mai formáját az 1965-ös átalakítás során nyerte el. Az oltárt visszahelyezték a templom északi falához, ahol eredetileg állt a felszenteléskor. A gyülekezet megvásárolta a Budapest Rákóczi úti templom Than Mór által 1867-ben festett nagyméretű oltárképet.

A dunaegyházi evangélikus gyülekezet a második világháorú után jelentős változásokon ment át. Jelentős, de nem végzetes vérveszteség volt a falu és az egyház számára az önkéntes kitelepülés 1947-ben az akkori Csehszlovákiába. Ekkor 87 család hagyta el Dunaegyházát. Az itteniek az Érsekújvártól nem messze lévő Naszvadra kerültek.

Az ezt követő években az addig zárt tót közösség fokozatosan kezdett felbomlani, anyanyelvét kevésbé használni. Az 1957-es lelkészválasztáson a jegyzőkönyv szerint nem kérték, hogy a leendő lelkész szlovákul beszéljen és prédikáljon.

A munkalehetőség hiánya a falu és így az evangélikusság fiatalságát a közeli Dunaújvárosba vonzotta. Az egykor kétezer főt meghaladó lakosságból csupán 10-12 ember nem volt evangélikus és szlovák, ma az ezerötszáz lakosnak mintegy a fele evangélikus csupán.

Duna-Egyháza

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye solti felső j.-ban, (1891) 2176 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

A Pallas Nagy Lexikona

 

Az 1715-ös összeírás:

Egyházi, Egyháza, Dunaegyháza, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Kiskun

Adózók neve: Stephanus Juhasz; Andreas Tabo; Joannes Nagy; Paulus Moraveczky; Mathias Varga; Jacobus Bartos; Joannes Polyak; Georgius Ocsvai; Casparus Toth; Martinus Czinkotay; Joannes Kocsmaros; Andreas Israel; Laurentius Szabados vel Varga; Laurentius Palinkas; Andreas Intender; Gregorius Siska; Andreas Molnar; Mathias Szlovak; Paulus Takacs; Georgius Polgar; Jacobus Csonkadi; Mathias Verba; Andreas Nemeth; Paulus Ocsvay; Joannes Hajko; Joannes Baninecz

Duna-Egyháza

Here you can see the list of surnames that appear in RadixIndex databases together with the number of occurances.

Augusztinyi (1), Balla (1), Benedikti (2), Benkó (1), Benkovits (1), Benó (1), Bodonyi (1), Clementis (2), Dudla (1), Fülöp (1), Füredi (1), Gamo (1), Gams (2), Gans (1), Harka (1), Huczler (1), Klementisz (1), Kohn (2), Kovács (1), Kövesdi (1), Krajcsi (1), Krizsán (1), Krizsan (1), Legéndi (1), Malina (1), Martonovits (1), Medveczki (1), Miklán (1), Náhlik (2), Paska (2), Pék (1), Péter (1), Rakitay (1), Rakittai (1), Sáfár (1), Singer (1), Szabados (3), Sztik (2), Sztruhár (1), Takács (1), Tóth (3), Varga (1). 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.